Asszertív jogok
Alacsony volt az önbecsülésem és sokat szenvedtem emiatt. Gyakran éreztem láthatatlannak magam. Mintha mindig nekem kellett volna engednem. Amikor átrágtam magam az asszertív jogokon, úgy éreztem felvérteztek. Sokkal többször tudtam tárgyilagos maradni, érvelni, miközben belső békét éreztem. Megfogható mankókat kaptam ahhoz, hogy megértsem magamat és másokat is. Emellett munkám során is ezekkel dolgozom.
Azt kívánom neked, hogy te is át tudd élni ezt az élményt. Ezért írok most neked az asszertív jogokról.
Tudom, hogy elsőre ijesztő lehet. Nekem az volt. Valóban át kellett rágnom magam rajtuk. Értelmezni őket mondatról mondatra, hogy a lelkem legmélyebb zugába is eljussanak. Úgy jártam el, mint ahogyan Buddha tanítja. Elmerengtem, töprengtem rajtuk. Engedtem, hogy egyenként megszülessenek bennem.
1. Jogod van véleményt formálni saját értékítéleted alapján úgy, hogy közben a másikat nem minősíted és kritizálod. Teljesen rendben van, hogy a vélemények különböznek. Ettől még senki sem jobb vagy rosszabb. A vélemény minősítése, kritizálása, érzelmekkel büntetése sérti ezt a jogot;
2. Jogod van érzelmeidnek hangot adni és békésen képviselni azokat. Érzelmekkel nem vitatkozunk. Akkor sem, ha a másik képviseli saját érzelmeit;
3. Jogod van békésen kérni, valamint eldönteni, hogy mit és mennyit adsz a másiknak, valamint mikor teljesíted a kérését.. A kérdőre vonás, a bűntudatkeltés sérti ezt a jogot;
4. Jogod van kérdezni, szólni, ha nem értesz valamit. A tisztázó kérdések nem a butaságról, a nem tudásról árulkodnak, hanem a nyitottságról és az őszinte érdeklődésről;
5. Jogod van igent vagy nemet mondani önálló döntésed alapján. Joggal érzel feszültséget, amikor a másik nem adja meg neked ezt a lehetőséget;
6. Jogod van a döntéseidet nem megmagyarázni akkor, ha szándékaid békések és nem azért teszed, hogy a másikban bizonytalanságot kelts vagy érzelmeiben megbántsd;
7. Jogod van meggondolni magad és ezt időben jelezni. Ezzel biztosítod a másiknak, hogy ő is önálló döntést hozhasson és alkalmazkodjon az új helyzethez;
8. Jogod van ahhoz, hogy a téged is érintő döntések meghozatalában te is részt vállalj. Ezzel együtt kötelességed bevonni a másikat olyan döntések esetén, amelyek őt is érintik;
9. Jogod van hibázni, tévedni és a hibáid, tévedéseid következményeiért felelősséget vállalni;
10. Jogod van érzéseid szerint cselekedni és nem a megfelelés miatt;
11. Jogod van eldönteni, hogy magadra veszed-e mások gondját és felelősségét. Ugyanakkor kötelességed felelősséget vállalni saját döntéseid, megnyilvánulásaid következményeiért. Ha például saját megítélései miatt valaki kritikát fogalmaz meg irányodban és te azt magadra veszed, a kritika megfogalmazása az ő felelőssége, mert kifejezhette volna magát békés úton is, az érintettséged megélése pedig a te felelősséged;
12. Jogod van arra, hogy magatartásod, gondolataid, érzéseid magad ítéld meg, magad vállald értük a felelősséget, magad viseld a következményeit. Ha valaki helyetted vállal felelősséget, megítél, kritizál, felment a következmények alól, érvényteleníti ezt a jogod;
13. Jogod van arra, hogy függetlennek érezd magad mások jóindulatától, amikor velük együttműködsz, és eltekints attól, hogy előzőleg elnyerd a jóindulatukat. Amikor segítesz valakinek úgy, hogy azt ő nem kérte, megnehezíted számára jogainak érvényesítését. Nagy eséllyel függő viszonyra törekszel;
14. Jogod van ahhoz, hogy méltósággal bánjanak veled és te is bánj másokkal méltósággal. A kritizálás, bűntudatkeltés, kiabálás, dobálózás, fizikai agresszió sérti a másik méltóságát;
15. Jogod van az egyedüllétre és nincs jogod másoktól zokon venni, legyen bármilyen mély is a kapcsolat köztetek, ha időről-időre magányba akarnak vonulni;
16. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek. Neked is kötelességed meghallgatni és komolyan venni a másikat. A mondatok félbeszakítása, bagatellizálása, minősítése sérti ezt a jogot;
17. Jogod van bizonytalanságodnak békés úton hangot adni és a másikkal együttműködve tisztázni azt;
18. Jogod van bármit csinálni, amíg ezzel nem zavarsz, nem korlátozol, nem hozol hátrányos helyzetbe másokat, nem akadályozod őket saját jogaik érvényesítésében. Ezzel együtt kötelességed békésen jelezni, ha a másik tettei téged zavarnak, korlátoznak, hátrányos helyzetbe hoznak, akadályoznak saját jogaid érvényesítése közben. Például, ha valaki telefonozik, miközben te beszélsz, jogod van jelezni, hogy ez téged zavar és megkérni őt, hogy rád figyeljen. A másiknak joga van ezt elutasítani, ha te nem jelezted előre, hogy beszélni szeretnél vele, így neki nem volt lehetősége a bevonódásról dönteni. Ilyen esetben a jogok akkor nem sérülnek, ha megkérdezed őt, hogy van-e kedve, ideje veled beszélgetni. Ha nincs, akkor jelezheti, hogy mikor lenne. Ha a másikat lerohanod a mondanivalóddal akkor, amikor ő nem áll készen rá, nem tudja érvényesíteni a jogait. Ugyanez igaz a te esetedben is.
Fontos megjegyeznem, hogy minden jog, amit magadra érvényesnek tartasz, a másikra is érvényes. Ha magad vonatkozásában betartatod, neked is be kell tartanod.
Azt is elmondhatom neked, hogy roppant felemelő és sok erőt tud adni, amikor magadra figyelsz ahelyett, hogy a másikon kérnéd számon. Amikor tudod magadról, hogy te betartod, az ad neked egyfajta stabilitást, jóság- és hatékonyság érzetet. Ezek kihatnak az önbecsülésedre.